Bár büszke vagyok nemzeti hova tartozásomra, az ősidőkre visszanyúló történelmünkre, hagyományainkra stb, mégsem voltam/vagyok melldöngető lokálpatrióta. Magyarságomat is másképp éltem meg, sokszor kihívásként, a Kárpát-medence idetartozása, tovacsatolása végett...jogokért való végéremehetetlen csatákban, jó néhányszor igen mélyen érintve emberektől, véleményektől. Nosztalgiáztam is, hisz hányszor énekeltül könnyes szemmel, csöndesen, titokban a himnuszt, nehogy a szomszéd meghallja s hallgattuk ugyancsak titokban az "emberül" beszélő rádió műsorokat. Aztán már akár koszorút is vihettünk, (szinte) fenyegetés mentesen, nagyjaink emlékét ápolva a jeles dátumokon.
Most lelkemben dal és színek fogtak össze s talán a messzeség-távolság miatt, nem tudom, de tudatosan készülgettem az ünnepre,
Manka segítségével. Ilyen lett az én kokárdám:
Ha akarom, kitűző, ha akarom, fém szálon nyaklánc. Ki lett próbálva, jól mutat. Holnap felteszem. Köszönöm, Manka!
6 megjegyzés:
tényleg jól mutat, nagyon szép lett:) én nem készültem semmivel, de így, nálad látva nekem is megjött a kedvem... próbálok közben belépni skypera, hátha tudnánk beszélgetni, de meghülyült a gép, ahányszor megpróbálok belépni, újraindul...
Milyen őszinte gondolatok. Tudom, neked itthon is más volt és otthon is más magyarnak lenned. De igaz magyar vagy, az bizonyos!
A kokárdád, kitűződ nagyon eredeti ötlet, szép munka. Ez egy újabb bizonyíték, akár Mankának is, akár mindenkinek, hogy milyen jól használható a mintakincsünk.
Megérintettek a soraid ....
És tudod ezt a mintát annyira Neked , annyira Rád gondolva készítettem....
Jó volt olvasni a soraidat...
A kokárda is nagyon szép, egyedi lett!
Gyorsan kihasználom a "kölcsön gépet" és megírom, hogy mennyire tetszik az alkotásod :o)!
Úgy örülök annak, hogy ilyen jól ráéreztek egymásra Mankával...:o)
Ez valami szenzációs...!
Megjegyzés küldése