2011. január 29., szombat

Játszom én

Játszom játszó önmagammal... s nemcsak, mert ma volt ám díszkíséret is. Alkottunk, gyerkőcösen, szépeket, kiváltságos személyeknek. Őpicursága is derekasan kivette  belőle a részét, mondanom sem kell, mennyire élvezte. Ezek születtek:

Először képeslapok kerekedtek ki szorgos válogatás, találgatás, fejcsóválás, mosolygás s Őpicursága részéről követelőző kiabálás nyomán. Aztán a tengerlakók következtek, s bizony a kék karton  igencsak bevált habos-fodros tengernek...


Gyorsan repült az idő, jó volt látni a csillogó szemeket. Játszottunk... Kosztolányit dúdolgatva...

3 megjegyzés:

Amanda írta...

Őpicursága szépeket készített! Nagyon ügyesek vagytok! Igaz a mondás: Nem esett messze az alva a fájától!

Hajni írta...

ilyen szépeket boltban sem lehet kapni... biztos nagyon kiváltságosak lehetnek azok a valakik, akik majd kapják őket... remélem értékelni is fogják :)

Nagymamis írta...

Nagyon édesek lettek a képek és a tengerlakók is. Csuda klassz élmény lehetett a gyerekeknek és Neked is!