Cinege nincs, csak ismeretlen eredetű madárka, cérna viszont annál több. Régóta törtem a fejem, milyen jó lenne egy kis keresztszemes üdvözlő-vendégváró lógókával fogadni a hozzánk betérőket. Ugyanis itt Hollandiában mindenütt hatalmas ablakok nyitják szemeiket az utcákra, s még a bejárati ajtók is javarészt üvegesek, ráadásul tetőtől -talpig. Részben szuper, mert annyira jól mutatnak rajtuk a különböző koszorúk (pl. adventi) s egyéb díszek. Amikor az idejétmúlta téli koszorú került le ajtónkról, akkor fogant meg a vendégváró készítésének gondolata s a tavaszi tralala kettős máris elindította fantáziámat. Lehet, kissé túl messze vetettem a sulykot, nem tudom, egy biztos, tanulnom még nagyon sokat kell. És fogok is! Filccel, csipkével, tűvel cérnával dolgoztam, méregettem, bontogattam stb, míg megszületett a végeredmény. A hátára, ami ugyancsak látszik amennyiben ajtóra lesz felfüggesztve, aprócska filc-virágokat ragasztottam. Csak már abban nem vagyok biztos, hogy megtartom magunknak vagy sem, barátaink ugyanis nemsokára költöznek s na... Bár férjem többször kérdezte már, hol is lesz a helye, mert neki tetszik. :)
2 megjegyzés:
Nagyon-nagyon tetszik!!!!Bárcsak fele ennyire lennék ügyes, mint Te! Jók ezek a tralala minták!
Nagyon ügyes vagy!
S nekem tetszik, ahogy a különböző anyagokkal bánsz, s összekreálod. A csipke csodaszép keretet adott a hímzésnek!
Megjegyzés küldése