Úgy ám, készen lett végre a tűpárnám. Bár az ollóm őre, melyre a tűpárna egy részlete került, már elég rég próbálja előcsalogatni a napsugarakat, a tavaszt, társára mind mostanig várnia kellett. De megérte, mert a végeredmény nagyon tetszik ám, s aki ismer, az tudja, ez bizony elég ritkán fordul elő velem, mindig találok kifogásolnivalót, stb. a magam munkáin. A párnácska hímzése, de főként összeállítása igen aprólékos munkát igényelt, de így már "összetartozó" tartozékokkal vagyok gazdagabb. S ha egyszer megemberelem magam, tokocskát is készítek ollómnak.
Amúgy ez az első találkozásom volt 32 countos vászonnal, (Marcsi, emlékszel? :) )de nagyon szerettem rá dolgozni, s az összeállítás során is engedelmesen idomult kezem alá. Már csak az erre való minizést kell kipróbáljam s akkor jöhet egy még sűrűbb szövésű vászon! Csak úgy halkan jegyzem meg, ez nem nagyratörés hanem inkább kalandvágy, a felfedezés örömével elegyítve...
S akkor hát íme az együttes:
4 megjegyzés:
Hűha milyen szép tűpárnát készítettél! :-))) Nagyon jól mutat az ollóőrrel együtt! Valami azt súgja, hogy a tokocskára sem kell sokáig várni! ;-))
Nagyon szép lett! Tényleg úgy örülök neki, hogy ilyen szépséget készítettél!Nagyon ügyes vagy!
S olyan jó azt olvasni, hogy a készítő elégedett a munkájával. Így kellene minden darabot befejezni mindnyájunknak.
S van már sűrűbb szövésű vászonkád?
Szerintem is gyönyörű lett!!!! :)
KALANDRA FEL!!!! ;)
Nagyon finom színek,aranyos minta...nem is kell ennél több!Széép lett!
Megjegyzés küldése