Bár a postás hozta, angyalszárnyak terelgették idáig a messzi távolból a különleges szeretettel s melegséggel készített s összeállított csodaszép csomagomat. Feladóját láttán nagyot dobbant a szívem, különleges-régről való-szép barátság a mienk, bár akkora távolságok ellenére már régen elszakadhatott volna, ha nem a "hármas kötél" lenne az. Jóban-rosszban, fent-lent,közel-távol... Akkor megkönnyeztem, most megköszönöm!
Amúgy ha esetleg kíváncsi vagy rá, jelen van a blogvilágban,
ide kattintva elérheted... :)
No, de elég a szóbeszédből, hadd beszéljenek a képek:
Utólag vettem észre, hogy a levendulás zacsi lemaradt, gyorsan megsimogatom, nehogy megharagudjon miatta :) Köszi mégegyszer, (s ide most azt írtam láthatatlan tintával ahogy téged magamban szólongatlak!) !
2 megjegyzés:
Nagy ajándék,ha megmarad egy ilyen barátság és nagyon ritka.Nagy kincs....
Gyönyörű ajándék , de a barátság még ennél is szebb ...
A hópihés párnáidat is megcsodáltam, nagyon szépek lettek :)))
Megjegyzés küldése