2011. január 29., szombat

Játszom én

Játszom játszó önmagammal... s nemcsak, mert ma volt ám díszkíséret is. Alkottunk, gyerkőcösen, szépeket, kiváltságos személyeknek. Őpicursága is derekasan kivette  belőle a részét, mondanom sem kell, mennyire élvezte. Ezek születtek:

Először képeslapok kerekedtek ki szorgos válogatás, találgatás, fejcsóválás, mosolygás s Őpicursága részéről követelőző kiabálás nyomán. Aztán a tengerlakók következtek, s bizony a kék karton  igencsak bevált habos-fodros tengernek...


Gyorsan repült az idő, jó volt látni a csillogó szemeket. Játszottunk... Kosztolányit dúdolgatva...

2011. január 27., csütörtök

Díjeső

Mosolygok, sűrűn...Ugyanakkor pironkodom is... Mert Lekitől ezer éve kaptam egy kedves barátságról szóló virtuális "kitűzőt". Megmelengette a lelkem, nagyra értékelem, csakúgy mint küldője személyét, barátságát! Most mulasztásom pótlásaként oldalsávomba teszem ki! Köszönöm újra!
 Aztán újabban is kaptam egyet, ugyancsak Lekitől, Premio artey pico néven. Ezért is köszönet!
Szeretettel továbbítom Marcsi számára, aki mindig elkápráztat csodaszép alkotásaival!Meg Nagymamisnak, kinek személyében az 5o. olvasómat köszönthetem  s kinek csupaszív alkotásai nagyon tetszenek.
Mindezek tetejében ma Főkolomp Zsu is meglepett egy kreatív blogger díjjal. Valahogy úgy vagyok velük, hogy örülök, ha valaki rám gondol, de ugyanakkor zavarba hoz, elbizonytalanít, stb. Igencsak emberből faragtattam, jócskán tele hiányosságokkal...
s bizony  szárnyprobálgatás számomra az alkotás, több zuhanással, mint emelkedéssel.
Nos, ha hetet nem is, de néhány újabb dolgot elárultam újra magamról, az előző hét már megejtetett egy korábbi alkalom kapcsán.
S kinek adom tovább?   Hajninak, aki nemrég kezdte a blogolást, de annál kedvesebb a blogja, szépeket készít s nem utolsó sorban szívemnek igencsak kedves személy!  És szívesen kínálom fel azon kedves olvasóim számára is, akiknél még nem jártak ezen kitüntetések! A díjjal járó feltételeket nem másolom be, itt megtalálhatóak s ezáltal egy igen szép alkotásokkal teli blogot is szemrevételezhet az, aki kíváncsi :)
Aztán el ne felejtsétek el, Leki ünnepel s egyúttal játékot is hirdetett! Részletek az oldalsávban!

2011. január 19., szerda

Előjegyzés(im)

Szégyenszemre pőre előjegyzési ill. határidő naplóval jártam-keltem mind mostanáig. Többször kell ám előkapnom s oda jutottam, szinte pironkodva vettem kézbe. Aztán igen rövid idő alatt felöltöztettem, mert mondanom sem kell, adva volt egy szép Manka-minta meg egy számomra jelen pillanatban igencsak tetsző, zöldes-kékes színátmenetes fonal. Így született meg az idei év első kész, formába öntött "szösszenete" (ez kérem plágium, alkotója becézgette így a mintát :) ) Köszönet érte, Manka!






2011. január 12., szerda

Sarok :)

Nem, nem, nem állít engem senki sarokba. Sőt mi több, szükség sincs rá, mert beülök ám én oda magamtól is, egyetlen kényszer erre nézve az x-szerelem. :)
Vagyis...akarom mondani, varrogatós sarkomról lenne szó, átvettem ugyanis Mankától a stafétabotot s csatlakozom a válaszadók közé, kanapénk csücske, kedvenc ücsörgős-hímzős-horgolgatós-helyem megmutogatásával.
Nagyon szeretem hely ez, kényelmes, világos (este két lámpa segítsége is igénybe vehető), ha jobbra nézek, kilátok az ablakon, ha esetleg felemelem tekintetem az aktuális hímzésről, akár a tévéműsort is szemrevételezhetem, balra meg a legújabb áldozatot szúrhatom ki olvasnivaló ügyben.
A párnák érdekes véletlenek egybeesése folytán vannak a helyükön, Őpicursága ugyanis aludt s a képek készítése előtt húztam fel a frissen mosott és vasalt huzatokat. Különben picurkám lelkesen s töretlen hévvel dobigálja ám le őket, gyúrva, taposva azokat, csakhogy számára elegendő (???) hely jusson. Engem még nem túrt ki helyemről, igaz, böködni sem lehet mellette, mert olyankor hangos csatakiálltással veti magát ölembe... :))

2011. január 1., szombat

Az év első napjára

kép forrása: itt

ÚJÉVI KÉRÉS

Lelkem egy kérés tölti be mostan:
Add Uram, hogy a jövő napokban
legyen majd időm… a Te számodra,
és legyen időm – magamnak – másnak,
mindig azoknak, akik az úton
énvelem járnak.

A te számodra? – Nem kérem így, nem.
Hagyd szomjú kelyhem beléd merítenem
Te örök forrás: Ajándékozz meg
Te engem egy mély leheletével
Szentséggel teljes örök idődnek.

Lecsendesülve, beléd merülve
magam számára is jut idő majd:
kicsit megállni,
magamba szállni,
kézösszetenni, gyűjteni, venni,
mélyebbre jutni, csendben is lenni.

Akkor, csak akkor leszek majd gazdag!
Tékozló kézzel lesz amit adjak!
Másoknak áldás így lehet utam.
Így kéred időt új évre, Uram.

ford.: Túrmezei Erzsébet