2011. július 7., csütörtök

Nagy becsben!

Igen, nálam a horgolótűk is meg vannak ám becsülve. Gyűjtögetem őket, vigyázni próbálok rájuk, külön értékes minden darab, főleg, amit még nagymamámtól örököltem. Eddig egy fa dobozban laktak, annak ellenére, hogy régóta szemezgettem már valami előkelőbb "lakosztállyal" , amolyan tervezgetős, fejben összeálló módon.
A minap kezembe került egy farmer szára, jó sötét fajta, amit kimondottam kedvelek, valamint a piros tulipános megmaradt darabkám s egyből láttam, tudtam...
Hogy mit? Hát azt, hova s milyen körülmények közé költöznek a kellékeim :)
Íme:


 Ilyen összetekerve...
 De akár könyv formájában is üzemelhető
 Egyik kedvenc gombom...
 Itt látszik, hogy lappancsra is gondoltam, ki ne essenek a drágák...

Koránt sem profi munka, de nekem tetszik, magam agyaltam minden részletén, a színkombináció igencsak nyerő páros, mi kell még??? Azóta is hurcolom magammal mindenüvé, kislánykám, akinek készült néhány igen fontos kellék a napokban, egy alkalommal utánam szólt, mutatva a kis tatyót, ezt is vigyem ám :)))
Már csak a gyűjtemény gyarapítása maradt hátra!

3 megjegyzés:

Leki-Rita írta...

Csúcsszuper!!!
Ha horgolótű lennék nem is akarnám elhagyni.. vagy gyorsan vágynék vissza és villámgyorsan dolgoznék ... lehet, hogy ez volt a célod?

Timi írta...

Nagyon tetszik ez a farmer-piros párosítás!!! És mi mindenre gondoltál! Így valóban nem fognak kiesni a tűk! Hálásak is a szép lakásukért :o)!

Amanda írta...

Nekem is nagyon tetszik, ügyes vagy! Nagyon tetszik a gombocska rajta!