2010. június 3., csütörtök

Szülinap rohanósan

Ez teljes mértékben rám vall. Igazán hajtani csak akkor tudok, ha kezd körmömre égni a gyertya.Nem mindig, no, az igaz, de esetek nagytöbbségében. Holnap szülinapja van egy aranyos, cserfes kétéves hölgyikének, s én már régen kinéztem kellő alkalomra egy nagyon kedves mintát. Hiába, leginkább  a bohókás, kedves, de ugyanakkor szép minták találnak szíven, a gyerkőcöknek valók. Rohamtempóban álltam neki kiszúrni Manka sokszor megcsodált Katáját, a mackólányt. Annyira szerettem hímezni, köszönöm Manka, itt is, hogy közzé teszed szebbnél-szebb magad tervezte mintáidat. (nagy sóhaj: bárcsak több időm lenne, mert oly sok mindent kívántam meg kivitelezni Manka mintablogjáról). Maga a hímzés így sikeredett:

Eddig nem is lett volna gond. De az én fejembe az is megfogant, hogyan kerül átadásra, milyen formában. Magam készítette keretben, üveg nélkül, kissé alátömve. Ebben a Barbinál látottak is segítettek. El is készült a keret s most már tudom, mire kell jobban odafigyelnem a következő alkotásnál. S az a papír, mely első látásra vidáman passzolt a mackóhoz, a végeredmény láttán mégsem tűnt jó választásnak. Rájöttem, nagyon szívesen hímzek, de az összeállítást, formába öntést oly sokszor s oly szívesen bíznám valaki másra... Ez van, ez lett, én készítettem, slussz.

4 megjegyzés:

Andulka írta...

Szerintem jó lett a végeredmény! Szerintem a születésnaposnak is fog tetszeni!

Manka írta...

Nagyon édes lett Mackó Kata ! Remélem elnyeri a kislány tetszését :)

vittem a képet innen.... :)

Leki írta...

Nagyon aranyos és szép lett!
Olyan jó lenne, ha lenne valahol egy kislány akinek én is elkészíthetném... de mindenhol jelenleg csak fiúk vannak...

unikat írta...

Ügyes vagy!
Szép meglepi!
Én nagyon sokáig éreztem, s érzem még ma is, hogy más sokkal szebben fejezné be. De idővel, minden egyre finomodik. S nem olyannak ismertelek meg, aki a befejezést, a koronát átadná másnak.